Perecrúd

Már egy ideje foglalkoztat ez a perecrúd téma. Egészen pontosan azóta, hogy reggelente az albertirsai péknél sokszor vettem belőle, mert annyira finom és nem utolsó sorban olcsó is. Kora reggeli perecrúd-hangulatomat csak azzal tudták elrontani, hogy kérdezés nélkül fogták és félbetörve belegyömöszölték egy zacskóba. Így amikor 8 órakor elővettem, hogy megreggelizzem, mindig egy félig megcsócsált valamivel kellett szembesülnöm. Elég illúzióromboló. Egy ideje már nem járok az albertirsai pék felé, így támadt egy kis űr az életemben. Aztán eszembe jutott, hogy van nekem valahol még egy középiskolai osztálytársamtól egy perec receptem . A perecrúd meg nem más, mint a naaagy cirkuszi sósperec kisebb helyet foglaló változata, nekiláttam hát. A végeredmény ígéretes, leszámítva, hogy halál sápadt az egész. Előre is elnézést a fotóért, majd kicserélem, ha valami normális sütőben sikerül jobban lebarnult egyedeket gyártanom. Az ízvilága viszont határozottan a perecgyári perecé.

Hozzávalók a tésztához:

500 g finomliszt

250 ml tej
20 g élesztő
1 ek. cukor
5 g cukor
70 g vaj

Hozzávalók a mázhoz:
2 ek. finomliszt
2 kk só
víz

1 tojás a kenéshez

A tejet meglangyosítjuk, feloldunk benne egy evőkanál cukrot, majd megfuttatjuk az élesztőt. Közben kimérjük egy tálba a lisztet, beletesszük az 5 g cukrot és a megfuttatott élesztőt. A tál közepén annyi liszttel keverjük el óvatosan, hogy krémes állagú legyen. Ezt félretesszük pihenni addig a vajat megolvasztjuk, kicsit hűlni is hagyjuk, hogy ne legyen tűzforró, majd beleöntjük a tálba. Az egészet összekeverjük fakanállal és kicsit kidagasztjuk. Ha túl lágy akkor lisztet, ha nem akar összeállni akkor tejet adunk még hozzá. Öt percnél tovább nemigen kell dagasztani, addigra kellemesen el is fárad az ember. Lefedjük és egy órát pihentetjük valami meleg helyen (pl. ágy).
Egy óra múlva, ha megkelt mondjuk a kétszeresére, gyúródeszkán kinyújtjuk ujjnyi vastagra, jó két centi vastag csíkokat vágunk belőle, kicsit megsodorjuk és sütőlapra helyezzük. Tojással megkenjük, így jobban lebarnul. Sütés kb. 160°C-on, nem kell előmelegíteni a sütőt hozzá. Félig süt állapotban kell rácsurgatni a mázat. A máz úgy készül, hogy a lisztet a sóval összekeverjük egy tálban és lassan hozzáadagolva a vizet csomómentes, folyós masszát keverünk belőle. A mázzal addig sütjük míg egyrészt átsül, másrészt valamiféle színt is kap. Túlságosan nem célszerű megsütni, mert akkor ropogós lesz, kivéve ha valaki úgy szereti.