Ezt a blogot azért írom, hogy közzétehessem kedvenc receptjeimet, kreatív kreálmányaimat és azok elkészítését, vagy utazásaimat, meg mindent ami arra méltónak találtatik.

Konyhai kreációimtól nagy csodát nem kell várni, csak azt, hogy finom lesz. Általában az egyszerűségre törekszem, nem hétnyelven beszélő reformkaják előállítására. Mivel konyhám helyén csak egy 1.0-ás demóverzó van, egy alattomos kis gázsütővel megspékelve, ezért igazi kihívás a sütés. Kedvenceim a kalácsok és egyéb kelttésztából készülő finomságok. Előállításukat tekintve elég konzervatív a hozzáállásom: van egy Tupperware kelesztőtálam (ez már a modern kor betörése háztartásomba!), ebben dagasztom a tésztákat fakanállal, mert úgy tanultam. És persze szigorúan kocka élesztőt használva; valamilyen okból előítéletekkel viseltetek a porélesztő iránt.
Ennyit konyhaművészetemről átfogóan, részleteket majd a receptekben.

Mindenféle kreatív munkáimra is az egyszerű megoldások, kivitelezések a jellemzőek. Általában látok valamit ami tetszik, ülök az ötleten egy évig, majd megvalósítom a saját elképzelésem szerint a lehető legegyszerűbben. Nem szeretem ezeket a kreatív-hobbi cuccokat, amiknek igazából az a lényege, hogy az ember minden egyes alkalommal egy rakás pénzt hagyjon a hobbi boltban. Megvesz egy csomó anyagot, amiket utána soha többé nem használ semmire.





2010. május 23., vasárnap

Altländer Butterkuchen, avagy mandulás-fahéjas süti

              

Ismét egy egyszerű sütemény, aminek az elkészítése talán pár perccel tovább tart, mint az elfogyasztása. Hiába, ezek a kelttészták fissen igazán finomak.
A sütemény története régre nyúlik vissza és valahol Altes Landon gyökerezik. Még egyetemista koromban egyik nyaramat volt szerencseém Altes Landon tölteni egy családi gazdaságban. A vidékről annyit kell tudni, hogy Németországban, Hamburgtól nyugratra az Elba mentén Stade és Buxtehude között fekvő teülretről van szó, mely egyben Észak-Európa legnagyobb összefüggő gyümölcstermesztő területe. Elsősorban almát termesztenek, kisebb arányban cseresznye- és körteültetvények találhatóak még. Maga a vidék, az épületek, ötlözetek és népszokásaik, a tájszólásukról nem is beszélve (Plattdeutsch) a hollandokra emlékeztetnek.
Nos az itt eltöltött másfél hónapom után a családtól emlékül egy a környékről szóló könyvet kaptam ajándékba. Néhány évvel később fel is lapoztam és annyira érdekesnek találtam, hogy kiolvastam az egészet. Ebben a könyvben találkoztam először az Altländer Butterkuchennel, mint helyi specialitás, melynek receptje természetesen szigorúan titkos, csak ősi hagyományok őrzik. Azt már tudtam, hogy a németek ha főzni nem is, de sütni nagyon tudnak. Nekem sem kellett több, kutakodni kezdtem és hála az internetnek hamar rá is bukkantam a szupertitkos receptre. Amit ezek szerint már csak a népi szájhagyomány és egy-két szerver merevlemeze őriz.
Nos, a sok mellébeszélés és kultúrális kitérő után térjünk a lényegre, különben sosem sül meg.

Hozzávalók:
250 ml tej
500 g finomliszt
1/2 kocka élesztő
225 g cukor
250 g vaj
1 tojás
1 ek fahéj
100 g szeletelt mandula

Az elkészítés menete roppant egyszerű. A tejet meglangyosítjuk, beleteszünk 75 g cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Közben egy tálba kimérjük a lisztet és ha az élesztő megkelt, beleborítjuk. Kevés liszttel elkeverjük krémes állagig, majd letakarjuk. Az élesztő-kelesztő lábaskánkban közben megolvasztunk 100 g vajat, majd amikor már nem túl forró, azt is a liszthez adjuk. Fakanállal jó kelttésztává dagasztjuk, míg el nem válik a tál falától. Akkor letakarjuk és 1 órát kelni hagyjuk.
Amikor megkelt, kivajazott sütőlapon 1-1,5 cm vékonyra nyújtjuk. Egy kanál nyelével mélyedéseket nyomkodunk bele és a maradék 150 g vajat apró darabokra vágva a tésztára rakosgatjuk. A 150 g cukrot összekeverjük az evőkanál őrölt fahéjjal és megszórjuk vele a tésztát, végül ráhintjük a 100 g szeletelt mandulát. Amikor mindez megvan, berakjuk a sütőbe - amit nem melegítettünk elő - és 180°C-on 25-30 percig sütjük. De ez nem szentírás, érdemes tűvel böködni. A vaj szépen megolvad, a tészta beszívja, a mandula megpirul és hmmm, az ember oda sem figyel és már el is fogyott. Ez nagyon egyszerű és nagyon finom. Ideális ötórai teához, kávéhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése