Ezt a blogot azért írom, hogy közzétehessem kedvenc receptjeimet, kreatív kreálmányaimat és azok elkészítését, vagy utazásaimat, meg mindent ami arra méltónak találtatik.

Konyhai kreációimtól nagy csodát nem kell várni, csak azt, hogy finom lesz. Általában az egyszerűségre törekszem, nem hétnyelven beszélő reformkaják előállítására. Mivel konyhám helyén csak egy 1.0-ás demóverzó van, egy alattomos kis gázsütővel megspékelve, ezért igazi kihívás a sütés. Kedvenceim a kalácsok és egyéb kelttésztából készülő finomságok. Előállításukat tekintve elég konzervatív a hozzáállásom: van egy Tupperware kelesztőtálam (ez már a modern kor betörése háztartásomba!), ebben dagasztom a tésztákat fakanállal, mert úgy tanultam. És persze szigorúan kocka élesztőt használva; valamilyen okból előítéletekkel viseltetek a porélesztő iránt.
Ennyit konyhaművészetemről átfogóan, részleteket majd a receptekben.

Mindenféle kreatív munkáimra is az egyszerű megoldások, kivitelezések a jellemzőek. Általában látok valamit ami tetszik, ülök az ötleten egy évig, majd megvalósítom a saját elképzelésem szerint a lehető legegyszerűbben. Nem szeretem ezeket a kreatív-hobbi cuccokat, amiknek igazából az a lényege, hogy az ember minden egyes alkalommal egy rakás pénzt hagyjon a hobbi boltban. Megvesz egy csomó anyagot, amiket utána soha többé nem használ semmire.





2010. június 7., hétfő

A Zöld süti

A Zöld sütinek is megvan a maga története, igazából Nőnapi szeleként vonult be a receptes könyvembe, de azóta sem hívja senki úgy. A kolléganőm lepett meg vele minket néhány éve, azóta is lelkesen gyártjuk többféle ízben és kivitelben. Gyors, egyszerű és nagggyon finom. Még sütni sem kell, elrontani szerintem képtelenség. Ha másnem, kiskanállal.  Aztóa már máshol is találkoztam vele, ott csak Shrek sütiként emlegették, elvégre zöld. Nem is csigázom tovább a kedélyeket.

Hozzávalók:
500 g darált háztartási keksz
300 g porcukor
250 g Rama margarin
10 ek. forró tej
1 mandulaaroma (zöld színű, a Dr. Oetker nem jó, mert nem zöld)
1 rumaroma vagy inkább némi rum
2-3 ek. kakaópor
1 tábla (100g) ét tortabevonó 
2 ek. étolaj

A kekszet összekeverjük a porcukorral, a margarint megolvasztjuk és beletesszük a tejet is (így automatikusan forró lesz). Sőt lehet csalni és porcukor helyett kristálycukrot használni, azt is a margarinos tejben felolvasztva. Ezeket összekeverjük, jól formázható masszát kell kapjunk. Ha nem, akkor az aromák belekeverése után további tej hozzáadásával optimalizálhatjuk az állagát. De első körben csak ezt a négy dolgot kevejük össze, majd megfelezzük a masszát. Az egyik felébe belekeverjük a mandulaaromát, a másikba a kakaóport (ami cukrozatlan, nem insant) és a rumot vagy rumaromát.

Ha kész a két masszánk, veszünk egy tálcát, én le szoktam teríteni folpackot az aljára. Erre kiteregetjük a barna masszát, majd kinyújtjuk 5-7 mm vastagra. Mivel elég zsíros tésztáról beszélünk, én nemes egyszerűséggel a folpack tekeccsel szoktam nyújtani. Azt a legkönnyebb ugyanis megtisztítani a végén. Szépen lehámozok róla egy réteget és el van intézve. Ha a barna tészta ki van nyújtva, akkor eloszlatjuk rajta a zöld masszát és azt is elnyújtjuk a tetején ugyanolyan vastagra. Ha kész, akkor a tálcát bedobjuk a hűtőbe.
Gőz fölött megolvasztjuk a csokoládét, majd belekeverjük az étolajat. Kivesszük a hűtőből a tálcát, - az sem baj, ha csak 10 percet volt bent, annyival is hidegebb- és a zöld réteg telején elkenjük a mázat. Utána újra hűtőbe tesszük, míg a csoki megköt.
Szeletelése tetszőleges, lehet kockázni, vagy mézeskalács ill pogácsaszaggatóval formára nyomkodni. Ez esetben elég sok az eselék, de annak elpusztítása sem szokott gondot okozni. 
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)