Ezt a blogot azért írom, hogy közzétehessem kedvenc receptjeimet, kreatív kreálmányaimat és azok elkészítését, vagy utazásaimat, meg mindent ami arra méltónak találtatik.

Konyhai kreációimtól nagy csodát nem kell várni, csak azt, hogy finom lesz. Általában az egyszerűségre törekszem, nem hétnyelven beszélő reformkaják előállítására. Mivel konyhám helyén csak egy 1.0-ás demóverzó van, egy alattomos kis gázsütővel megspékelve, ezért igazi kihívás a sütés. Kedvenceim a kalácsok és egyéb kelttésztából készülő finomságok. Előállításukat tekintve elég konzervatív a hozzáállásom: van egy Tupperware kelesztőtálam (ez már a modern kor betörése háztartásomba!), ebben dagasztom a tésztákat fakanállal, mert úgy tanultam. És persze szigorúan kocka élesztőt használva; valamilyen okból előítéletekkel viseltetek a porélesztő iránt.
Ennyit konyhaművészetemről átfogóan, részleteket majd a receptekben.

Mindenféle kreatív munkáimra is az egyszerű megoldások, kivitelezések a jellemzőek. Általában látok valamit ami tetszik, ülök az ötleten egy évig, majd megvalósítom a saját elképzelésem szerint a lehető legegyszerűbben. Nem szeretem ezeket a kreatív-hobbi cuccokat, amiknek igazából az a lényege, hogy az ember minden egyes alkalommal egy rakás pénzt hagyjon a hobbi boltban. Megvesz egy csomó anyagot, amiket utána soha többé nem használ semmire.





2012. május 4., péntek

Kekszmánia II. - Csokiskeksz

Másik kedvenc kekszreceptem, melyre szakdolgozatom írásakor a német Kartoffeln című burgonya szaklapban bukkantam. Elképesztő, hogy a németeknél egy egész újság szól a krumpliról. Forrásával ellentétben ennek a keksznek semmi köze a burgonyához.
A következő alapanyagokból gyúrunk tésztát:
150 g cukor
1 cs. vaníliás cukor
300 g liszt (én mostanában mindenhez finomlisztet használok)
1/2 tk. sütőpor
40 g holland kakaópor
150 g vaj
2 tojás
Az eljárás a szokásos: összekeverem a cukrokat, a sütőport és a kakaóport a liszttel, majd ezt a keveréket elmorzsolom a vajjal, hozzáütöm az egész tojásokat és gyúrom, gyúrom, gyúrom, várom a csodát. És lőn, egyszercsak összeáll a tészta. Időnként megbolondítom egy kis frissen reszelt narancshéjjal, ami egész különleges aromát ad neki. Ezt is centi vastagra nyújtom, kiszaggatom és úgy sütöm mint a mézeskalácsot.
Gőz fölött fehér csokoládét olvasztva, a kekszek felületét belemártogatva igen ízletes tévé előtti csemege lesz. A gőz fölötti csokiolvasztás kihangsúlyozva, mert többször jártam már pórul a lábaskás, illetve a mikrosütős eljárásokkal; ahol is remek karamellt sikerült előállítanom, épp csak díszítésre nem volt alkalmas.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése