Kekszmánia I. - Mézeskalács

Reklamáltak az olvasók, hogy mostanában nem posztolok. Ezek szerint vannak olvasók.
Az utóbbi egy évben a kekszsütésre specializálódtam. A kekszek nagyon hálás jószágok: viszonylag gyorsan elkészíthetőek és korlátlan ideig elállnak. Vagyis csak elállnának, mert a hangyák mindig gyorsabbak. Teával, kávéval, lekvárral, tévével vagy magában is remek nasi. A TV paprika után itt a forradalmian új TV keksz.... Korábban is sokat sütöttem kekszeket, de mióta felfedeztem a kiszúróformák Mekkáját, rabja lettem. Az újabb és újabb kiszúróformák vásárlásának jóformán csak a pénztárca szabhat határt. Történt ugyanis, hogy tavaly tavasszal Berlinben volt lehetőségem körülnézni, ahol a gyalogátkelőhely lámpáján található kis figura keltette fel érdeklődésemet. Hamarosan ismeretséget kötöttem velük, ők az NDK túlélői az Ampelmanok. Egész szuvenírbolt él belőlük, ahol többek között kiszúróformák is forgalomban vannak. Természetesen be kellett szereznem egy párost belőlük.

Aztán nyáron megfordultam Triesztben, ahol szembe jött velem egy kirakat, mely egy konyhai kütyü bolthoz tartozott. A kirakatában felfedeztem néhány nem szokványos kekszformát, mely olyannyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy kimenőt kértem és benyargaltam az üzletbe. Odabent körülbelül 3 négyzetméternyi falfelület fogadott, teleaggatva a legelképzelhetetlenebb formákkal. Sajnos az időkeret véges volt, így gyors döntést kellett hozni: egy síelő és egy boszi jött velem, a világítótorony sajnos ott maradt. Hazatérve első dolgom volt ezeket kipróbálni, az eredmény meggyőző, bár optimalizálás még szükségeltetik. Kiderítettem, hogy ezek a formák a német Städter cég termékei (http://staedter.de/promotion.asp?id=2&lang=de), melyeket szerencsére már itthon is forgalmaznak. Budapesten először a Kookta boltjában (http://www.kookta.hu/) fedeztem fel őket, de azóta több pesti és vidéki kreatív boltban is beléjük botlottam. A Kookta üzletében nagyon kicsi hely jut ezeknek a formáknak, de azért választék van bőven. Én megbeszéléses alapon hozattam már velük olyat is, ami csak a német katalógusban szerepelt. Ajándéknak is remek, a formák hatalmas választékának köszönhetően személyre szabott meglepetés is lehet. Azóta kisebb arzenálját gyűjtöttem be a sütiformáknak.

Nálam ezeknek nem csak karácsonykor van szezonjuk, örökzöld slágerek. Idén húsvétkor például elkészültek a mézeskalácstojások is. Tojásfestés cukormázzal, tökéletes szóróajándék locsolóknak, és az ember anyagilag sem rokkan bele.

Node lássuk a recepteket. Az első a kedvenc mézeskalácsreceptem, saját fejlesztés sok receptből összegyúrva.

Egy láboskában összemelegítjük a következőket:

100 g cukor

4 ek. méz

2 ek. zsír

Kicsit hagyjuk hűlni, különben megégeti a kezünket, majd összedolgozzuk a többi hozzávalókkal.

rétesliszt (amennyit felvesz, kb. 400 g)

2 tojás

1 citrom reszelt héja (a szárított nem jó, az szerintem egérkaki)

1 narancs reszelt héja (annak aki szereti)

1 tk. szódabikarbóna

1 tk. őrölt fahéj

1/2 tk. őrölt szegfűszeg

kevés kardamom, gyömbér, szerecsendió

A fűszereket kiválthatjuk 1-2 evőkanál mézeskalács fűszerkeverékkel is, amiből én a Lucullus-t ajánlom, a Kotányi szerintem túl borsos. Persze karácsony közeledtével az őrölt fahéj, de a szegfűszeg is hiánycikké válik a boltokban, így gyakran kell a gyári mézeskalácskeverékekkel barátkozni. Még egy okkal több, hogy ne csak karácsonykor süssünk ilyesmit. Vagy időben töltsük fel a készleteket, mondjuk még advent előtt.

Annyi lisztet gyúrunk a tésztához, hogy ne legyen túl kemény (mert akkor képtelenség kinyújtani) és ne legyen túl lágy se (mert akkor szaggatni nem lehet). Ha a még nem jó, még nem jó, már nem jó csapdájába sikerült beleesnünk és már túl kemény a tésztánk, akkor elővehetjük a tejfölt, mint bűvös fegyver; és egy-két evőkanál hozzáadásával javíthatunk az állagon.

Az elkészült tésztát két gombócra osztjuk, hogy egyszerre ne legyen túl nagy. Kb. centi vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk, és sütőlapon sütjük. Előmelegített sütőben (kb. 170°C-on) nem kell 10 percnél tovább sütni. Ha túlságosan lebarnulnak, akkor kemények is lesznek, holott ebben a receptben pont az a pláne, hogy később is puha marad. 
Elfuserált, kőkemény mézeskalácsok feljavítására gyógymód, ha fémdobozba zárjuk néhány almagerezddel pár napra, ami mondjuk  nem több mint 2-3. Így hamar megpuhul, az almát meg el is távolíthatjuk, még mielőtt bepenészedik. Így a szegény megkövült mézeskalácsok sem végzik karácsonyfadíszként, amiket aztán nyáron éhenkórász molyok zabálnak fel a szekrény tetején.