Ezt a blogot azért írom, hogy közzétehessem kedvenc receptjeimet, kreatív kreálmányaimat és azok elkészítését, vagy utazásaimat, meg mindent ami arra méltónak találtatik.

Konyhai kreációimtól nagy csodát nem kell várni, csak azt, hogy finom lesz. Általában az egyszerűségre törekszem, nem hétnyelven beszélő reformkaják előállítására. Mivel konyhám helyén csak egy 1.0-ás demóverzó van, egy alattomos kis gázsütővel megspékelve, ezért igazi kihívás a sütés. Kedvenceim a kalácsok és egyéb kelttésztából készülő finomságok. Előállításukat tekintve elég konzervatív a hozzáállásom: van egy Tupperware kelesztőtálam (ez már a modern kor betörése háztartásomba!), ebben dagasztom a tésztákat fakanállal, mert úgy tanultam. És persze szigorúan kocka élesztőt használva; valamilyen okból előítéletekkel viseltetek a porélesztő iránt.
Ennyit konyhaművészetemről átfogóan, részleteket majd a receptekben.

Mindenféle kreatív munkáimra is az egyszerű megoldások, kivitelezések a jellemzőek. Általában látok valamit ami tetszik, ülök az ötleten egy évig, majd megvalósítom a saját elképzelésem szerint a lehető legegyszerűbben. Nem szeretem ezeket a kreatív-hobbi cuccokat, amiknek igazából az a lényege, hogy az ember minden egyes alkalommal egy rakás pénzt hagyjon a hobbi boltban. Megvesz egy csomó anyagot, amiket utána soha többé nem használ semmire.





2012. május 4., péntek

Kekszmánia III. - Narancsos keksz

Abszolút csúcstartó, már házassági ajánlat is érkezett megízlelőjétől. Persze nyilván nős emberről van szó, szóval sokminden állhat a háttérben;-).
Ez a keksz, cookie lévén persze nem alkalmas kedvenc kiszúróformáink használatához, viszont elképesztően finom és omlós. Nem kell hozzá gyúródeszka, sodrófa, sőt, még túl sok hely se.
Az alaprecept Zsófi foodblogjáról származik (http://kakaoscsiga.blogspot.com/2006/11/keksz-fagyasztbl.html) ami jelentős karriert futott be nálunk, bár a fagyasztóba nem túl gyakran jutott belőle. Sütöttem már csokival, kókuszreszelékkel, mazsolával és mogyoróval is.
Aztán valahol szereztem egy narancsos rudacska receptet (nagy narancshéjguru vagyok), ami annyira ragaszkodónak bizonyult, hogy a kezemről nem bírtam leválasztani, nemhogy rudacskákat formálni belőle. Így jött az ötlet, hogy mi történik, ha egy jól bevált alaptésztát ötvözünk a cukrozott narancshéjjal. És íme, megszületett. Hozzáteszem, hogy cukrozott narancshéjnak nálam csakis a házilag készített minősül.
Hozzávalók:
200 g vaj
170 g cukor
1 cs. vaníliás cukor
1 tojás
350 g liszt
1 tk. sütőpor
100 g cukrozott narancshéj (házias jellegű)
A vajat a cukorral és a tojással keverőtálban habosra keverem, hozzáadom a lisztet a sütőport és a felaprított narancshéjat (néha a levéből is csurgatok hozzá) és a robotgép dagasztóvillájával jól kidolgozom. Így prímán formálható tésztát kapok belőle. Ezzel két dolgot tehetek. Apró golyókat formázok, amiket aztán a sütőlapon szétnyomkodok, vagy 4 cm átmérőjű rudakat csinálok és azokból szeleteket vágok, amiket a sütőlapra fektetek. 180°C-ra előmelegített sütőben néhány percig sütöm, ha már színt kap, az a túlsütés jele.
Lapáttal tudjuk leválasztani a sütőlapról közvetlenül kivétel után, majd tálcán hűtjük. Mire kihűl, meg is szilárdul.
Még egy tipp: ha a cukrozott narancshéj levéből is teszek hozzá, ami gyakorlatilag tömény cukor, akkor tehetek bele kevesebb cukrot és picit több lisztet, különben nagyon ragacsos lesz, ezáltal pedig sütés előtt nehezen formázható.

2 megjegyzés:

  1. Jó lett és nagyon fincsi!!!
    Sós sütemény recepted is jöhet, ha van! Biztosan. Köszi.
    Örülök, hogy újra írsz!
    E.

    VálaszTörlés
  2. Örülök ha ízlett! Sós receptjeim is vannak. Meg is lesznek osztva, amint az új sütőm a helyére kerül. A jelenlegiben ugyanis csak vízihullákat lehet előállítani (értsd: pogácsa). Szóval türelem... vagy perecrúd mindhalálig!

    VálaszTörlés